Centírozás
A kerék centírozásának fontosságát legjobban a centírozás hiányán keresztül lehet érzékelni. Amennyiben azabroncs nem megfelelően van kiegyensúlyozva, úgy egy bizonyos sebesség elérésekor, illetve felette a jármű érezhető rázkódását okozza.
Ez több problémához is vezethet, úgy mint az abroncsok idő előtti és szabálytalan kopását, valamint a jármű felfüggesztésének szükségtelen kopását idézi elő.
A gumiabroncsok kiegyensúlyozottságát a rezgés első jeleinek megjelenésekor ellenőrizni kell!
A gumi szerelésekor, amikor az abroncs a felnire kerül, annak az esélye, hogy a szerelvény sugárirányú és oldalirányú középpontjának súlyeloszlása tökéletes, gyakorlatilag egyenlő a nullával. Így a gumiszerelés elengedhetetlen részét képezi az abroncs megfelelő, és szakszerű centírozása!
A kiegyensúlyozatlanság fajtái
Kiegyensúlyozatlanságnak nevezzük általában a forgórésznek azt az állapotát, amikor a forgástengely és a tömegközépponti (súlyponti) tehetetlenségi főtengelye nem esik egybe.
A kiegyensúlyozatlanság esetei:
- statikus,
- „kvázi” statikus,
- nyomaték,
- dinamikus.
Statikus kiegyensúlyozatlanság
Elsősorban a gumiabroncs gyártási hibájából adódik. A keletkezett tömegtöbblet vagy hiány a gumiabroncs súlypontját PÁRHUZAMOSAN eltolja a tengely középvonalától. Forgás közben a tömegtöbblettől, kerületi sebességtől és a tömeg forgástengelytől való távolságától, függő nagyságú centrifugális erő jön létre.
Hatása: Ha önmagában elgurítanánk, a kerék pattogva forogna. A kerékagyra felszerelt kerék a centrifugális erő miatt radiális irányú elmozdulásra kényszeríti a futómű részeit és a kereket. A tapadás a pattogás miatt nem egyenletes és csökken a keréken átvihető vonóerő is.
„Kvázi” statikus kiegyensúlyozatlanság
„Kvázi” statikus kiegyensúlyozatlansági állapotban van a kerék, ha súlyponti tehetetlenségi főtengelye és a forgástengely metszi egymást, de nem a súlypontban. Ez a fajta kiegyensúlyozatlanság látszólag statikus, így forgatás nélkül is észlelhető. A centrifugális erők eredője ilyenkor is egyetlen, a forgástengelyre merőleges erő, amely azonban nem megy át a súlyponton. Kiegyensúlyozása az előzőhöz hasonlóan szintén egyetlen erővel történik, melyet vagy egy darab vagy esetenként a két peremre egymással szemben elhelyezett két darab ellensúllyal valósítunk meg.
Nyomaték kiegyensúlyozatlanság
Nyomaték-kiegyensúlyozatlanságról akkor beszélünk, ha a kerék súlyponti tehetetlenségi főtengelye és a forgástengely a súlypontban metszi egymást. A centrifugális erők eredője ilyenkor erőpár. Ezt a fajta kiegyensúlyozatlanságot csak forgás közben észleljük. Megszüntetése egy ugyanabban a síkban fekvő, de ellentétes értelmű nyomatékkal rendelkező erőpárral történik, melyet a két peremre átlósan szembe elhelyezett két darab azonos nagyságú ellensúllyal hozunk létre.
Dinamikus kiegyensúlyozatlanság
A kerék súlyponti tehetetlenségi főtengelye és a forgástengely kitérők. A kerék kiegyensúlyozatlanságát két különbözősíkban fekvő eredő centrifugális erő hozza létre. Mivel két nem egy síkban levő és nem egyenlő nagyságú erő felfogható, mint általános helyzetű erő és erő-pár eredője, a dinamikus kiegyensúlyozatlanság lényegében a statikus (vagy a kvázi statikus) és a nyomaték kiegyensúlyozatlanság együttes előfordulása esetén keletkezik. Kompenzálása a két centrifugális erőnek megfelelően a kerék két oldalára helyezett minimálisan két darab ellensúly segítségével valósítható meg. (A szakszerű magyarázatok Dr. Lakatos Istvántól származik! Köszönjük.)